Idézet
Amikor leszállok a repülőről Angliában, mindig egy pár centivel alacsonyabbnak érzem magam.

(Alan Rickman)

In Memoriam
ARF
Buttonjaink
Oldaltérkép Hírkategóriák
Hírarchívum
Cikk beküldése
Szabályzat!

Szórakozás

Idézetek
Cikkek
Puzzle-ok
Winamp skinek
Autogram


Köszönet érte leona5266-nak!
London

Ismertető
Képek
Londoni élet
Linkek
London live

Trafalgar Square
Big Ben
Central London
London Eye
Covent Garden
St Pauls' Cathedral
Paddington and Hyde Park area
Lloyds of London
Tévéfigyelő

Oldal info


Nyitás: 2006.09.22.
Kapcsolat: lilyanjudyth[kukac]gmail.com
Szerkesztők:
Ivy, Lilyanjudyth, Kyra, Meli, Windelitte
Layouts:
Version 15 - In Memoriam
Böngésző: Mozilla Firefox
Források:

Nyilatkozat:
Az oldal nem áll semmilyen kapcsolatban Alan Rickmannel, nem hivatalos rajongói oldal. Az itt található grafikus anyagokat, illetve saját készítésû szövegeket más oldalra feltenni engedélyünk nélkül tilos!

Site Meter
Ismertet?


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK



London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége kb. 7 millió fő, de az agglomerációval együtt ennél jóval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább és az Európai Unió legnépesebb városa.

London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, színház, koncertterem, repülőtér, vasútállomás, palota és hivatal található itt. 2005. július 6-án Londont választották a 2012-es nyári olimpiai játékok színhelyének, így ez lesz az első város, ahol harmadszor is megrendezik a neves sporteseményt.

Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London néven ismert területet hívjuk, ami a belvárosból (City) és harminckét londoni borough-ból áll. A történelem folyamán főként a mai City területének városrészeit hívták Londonnak, illetve 1889 és 1965 között a név London megyére is vonatkozott.

London kikötőváros, a Temze folyó partján épült. A folyó és a vízi kereskedelem nagy hatással volt a város fejlődésére. Több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át a folyón, emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a 18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken; ennek köszönhető London mai, nagyjából kör alakú kiterjedése. A Temze partját beépítették, és több mellékfolyója ma már a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe ömlik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti; ezt fokozza a tengerszint lassú, de folyamatos emelkedése is, amit gátakkal próbálnak szabályozni.


Éghajlat



London éghajlata mérsékeltövi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, de nem sok csapadékkal. A nyári hőmérséklet általában nem magasabb, mint 33°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt a Heathrow repülőtéren 2003-ban. A nagy hóesés szinte ismeretlen. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint Rómáé vagy Sydneyé. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.


A VÁROS TÖRTÉNETE



A rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. London városát a rómaiak alapították, Britannia provincia katonai és közigazgatási központjaként. Mai neve a latin Londinium névből ered.

A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A 7. században egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra.

Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (ezt a szerepet egészen a 12. századig a Hampshire-beli Winchester töltötte be.)

London a késő középkorban gyors növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosaként tartották számon. 1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék házából indult el, és mivel a város nagy része ekkor még fából épült, a következő három nap folyamán több, mint 13,000 épület pusztult el, köztük a St Paul Church is. A város tíz év alatt épült újjá. A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett.

Az önkormányzat igyekezett lépést tartani a gyors növekedés okozta követelményekkel. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő város számára. 1889-ben hozták létre London megyét, amit egy megyetanács irányított, s mely egész London közigazgatásáért felelt.

A 20. század közepéig a londoniak főleg szénnel fűtöttek, ami hatalmas füsttel terhelte meg a várost. Az éghajlati körülményekkel együtt ez a füst gyakran okozott szmogot, a jól ismert "londoni ködöt". 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegő védelmében, miután 1952. december 5. és 9. között rettenetes szmog nehezedett a városra, több mint 4000 ember halálát okozva. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot szabadott csak használni.

London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a II. világháborús német bombázások okozták. A bombázásoknak több mint 30, 000 embert esett áldozatául, és rengeteg épületet elpusztított. A szétbombázott városrészek az 1950-es, 60-as és 70-es években többféle különböző építészeti stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző egyfajta eklektikus arculat.

1965-ben London megye tanácsát felváltotta Nagy-London tanácsa (Greater London Council, GLC). Több újabb település is a város része lett, a jelenlegi kerületek közül 20. A GLC-t 1986-ban eltörölték, mert összeütközésbe került a Thatcher-kormánnyal, és hatásköre átkerült az egyes kerületekhez. 2000-ben újra központosították a város feletti hatalmat, és polgármestert választottak Ken Livingstone személyében.

Az 1997-es tűzszünetig London gyakran az IRA egyik célpontja volt.

2005. július 7-én Londont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy a város megkapta a 2012-es olimpia rendezésének jogát.


LONDON NAPJAINKBAN



Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti negyede; itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több mint száz székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint a new yorki és a tokiói együttvéve. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakóházak nemigen találhatók itt.

London nagyszámú látogatót és turistát vonz. A turistalátványosságok nagyrészt a város középső részén helyezkednek el (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminster-apátság, Buckingham-palota, Kensington) és Chelsea kerületben (Tudományos Múzeum, Victoria és Albert Múzeum, Hyde Park). Fontos túristalátványosságnak számít a Szent Pál Katedrális, a Nemzeti Galéria, a Globe Színház, a Tate Galéria, a London Bridge, a Tower híd és a Tower, illetve a British Museum.


Gazdaság



London a nemzetközi gazdaság és kereskedelem egyik meghatározó központja, valamint egyike a világgazdaság "három fővárosának" (New York és Tokió mellett).

Mint Európa legnagyobb teljesítményű városi gazdasága, London évről évre az ország GDP-jének a 19%-át termeli. Ez 2005-ben 219 milliárd font bevételt jelentett. A londoni nagyvárosi körzet, kiegészítve az agglomerációval, adja az ország GDP-jének 30%-át, 2005-ben 345 milliárd fontot. Londonban öt nagyobb gazdasági körzetet különböztetünk meg, ezek: a City, Westminster, Canary Wharf, Camden & Islington és Lamberth & Southwark.

London legjelentősebb gazdasági ágazata a pénzügyi szektor, ezen belül pedig a pénzügyi export, mely az ország fizetési mérlegének jelentős hányadáért felelős. A City Európa legforgalmasabb pénzügyi és gazdasági központja; bankoknak, biztosítóknak, brókercégeknek, ügyvédi és könyvelőirodáknak nyújt helyet. Egy második, kisebb pénzügyi központ fejlődik a Canary Wharfon, a Citytől keletre; itt található a HSBC, a Reuters, a Barclays és sok más, elsősorban jogi iroda világméretű központja. Londonban került sor a világpénzben (euróban és dollárban) lebonyolított üzletek 31%-ára. Ez naponta átlagosan 753 milliárd dolláros forgalmat jelent. Több, dollárban denominált üzletet kötöttek itt, mint New Yorkban, és több, euróban denominált üzletet kötöttek, mint bármelyik más, az euro zónához tartozó ország városaiban.

Az FTSE 100-ban szereplő cégeknek több mint a fele, és Európa 500 legnagyobb cégéből 100-nak Londonban van a központja. Az FTSE 100 tagjai 75%-ának a város vonzáskörzetében van a székhelye, valamint a Fortune 500 75%-ának van Londonban irodája.

A médiaszektor szintén nagy számban képviselteti magát, a médiaipar a város második legnagyobb gazdasági szolgáltató szektora. A BBC az iparág legnagyobb foglalkoztatója. Több társaságnak is a város környékén van a székhelye. Sok országos újságot Londonban szerkesztenek; az újságokról a legtöbb embernek a Fleet Street jut eszébe, mostanában azonban a legtöbb sajtótermék már a Canary Wharf környékén készül.

A turizmus szintén London kulcsfontosságú bevételi forrása. 2003-ban 350,000, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak adott munkát ez a szektor, míg a turisták által itthagyott pénz elérte a 15 milliárd fontot. London a túristák egyik kedvelt célpontja, évente 27 millió vendégéjszakát regisztrálnak itt, ezzel Párizs után a világ második leglátogatottabb városa.

Régen a Port of London a világ egyik legnagyobb kikötője volt, most pedig a 3. legnagyobb az országban. A kereskedelem nagy része elhagyta a fővárost, s a közeli Tilbury lett a rakodás helyszíne.


Népesség



Az iparosodással összefüggésben London lakossága a 19. század végén és a 20. század elején rohamléptekkel nőtt, és London 1925-ig a világ legnépesebb városa volt; ekkor előzte meg lakók számában New York.

2005 közepén Nagy-London lakossága egyes felmérések szerint 7 517 700 fő volt. A város területe egyre növekszik, az agglomerációval együtt a lakosság már eléri a 12-14 millió főt. Az Eurostat egyik jelentése szerint London az EU legnépesebb városa és agglomerációja. A régió területe 1579 négyzetkilométer, népsűrűsége pedig 4761 fő / km2 - több mint tízszer annyi, mint más angol régiókban.

Etnikai összetétel

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 71,15%-a angolnak, 12,09%-a indiainak, pakisztáninak, bangladesieknek vagy egyéb ázsiainak, 10,91% afrikainak, 3,15%-uk kevert nemzetiségűnek, 1,12%-uk kínainak, 1,58%-uk egyéb kisebbséghez tartozónak vallotta magát. A lakosság 21,8%-a született az EU-n kívül. Az írek alkotják a legnagyobb, külföldön született csoportot.


LONDON KERÜLETEI



Nagy-London

A Cityre (teljes nevén City of London) gyakran hivatkoznak The Square Mile-ként (A Négyzetmérföld), mivel megközelítőleg ennyi a területe. Így a legkisebb londoni kerület, de egyfajta város a városon belül, amely számos előjoggal rendelkezik. Ezek az előjogok történelmi hagyományokon alapulnak (már 886-tól kezdődően vannak példák a terület előjogaira), így pl. az uralkodó csak a City polgármestere, a Lord Mayor társaságában léphet a City területére. A kerületet a Guildhall-ban székelő, 900 éves hagyományra visszatekintő Corporation of London nevű tanács kormányozza; saját rendőrsége is van, ugyanis a Londoni Metropolitan Police (közkeletű nevén a Scotland Yard) hatásköre nem terjed ki a City-re. A régmúltban fontos szerepe volt még a különböző szakmák céhjeinek, a Livery Company-knek; ezek szerepe ma már inkább csak ceremoniális és karitatív. Összesen 107 ilyen szervezet működik. Érdekesség, hogy két híd, a London Bridge és a Blackfriars Bridge teljes hosszában a Cityhez tartozik, míg az alattuk elfolyó Temze csak a közepéig, onnantól már a túlparti Southwark kerület felügyeli. További érdekesség, hogy a City határain jóval túl, más kerületekben fekvő néhány zöldterület is hivatalosan a City része, így ÉK-en az Epping erdő, ÉNY-on a Hampstead Heath és a Queen's Park, vagy keleten a West Ham Park.

A városképet egykor a többi épület fölé magasodó Szent Pál katedrális uralta. Ma már rengeteg magas épület található itt, a legmagasabb a 42-es torony, ami megépítésekor az ország legmgasabb épülete volt, nevét 42 emeletéről kapta, és ismert NatWest-toronyként is. Egy másik, újabb keletű látványosság a The Gherkin (Az Uborka) néven ismert irodaépület, ennek hivatalos neve 30 St. Mary Axe (ami a címe is egyben), de gyakran hivatkoznak rá Swiss Re Tower-ként is, (ez a név az építtető svájci biztosítótársaságra utal).

A City népessége viszonylag alacsony (kb. 7000 fő), de munkanapokon a dolgozók számával kiegészítve ez 300,000-re emelkedik. Legfontosabb pénzügyi kerületként az utóbbi időben versenytársa lett a kelet-londoni Canary Wharf.

A West End

A West End London legnagyobb bevásárlónegyede és szórakoztatóipari központja. Az ezzel a névvel illetett terület nincs pontosan körülhatárolva, nagyjából a City-től nyugatra, a Temzétől északra eső részt szokás így nevezni, nyugati határának a Hyde Parkot tekintik. Legismertebb pontja a Trafalgar Square. Az Oxford Street a világ egyik leglátogatottabb bevásárlóutcája. Keleti végétől délre található a Soho, egy kis utcák hálózatából álló, éttermekkel, pubokkal, kisebb boltokkal, színházakkal és mozikkal teli városrész, ahol több film- és reklámcég is kialakította a székhelyét. A Piccadilly Circustól a Hyde Park Cornerig vezető út szintén egyike London világhírű utcáinak.

A West End neve egyet jelent a profi színjátszással is; mintegy negyven jelentősebb, és több kisebb színház található a kerületben. Nagy részük az Oxford Street, Regent Street, Strand, Kingsway által határolt területen foglal helyet, amit ezért Theatreland-nek is szoktak nevezni. A színházak többsége magántulajdonban van, és hasonlatosan a new yorki Broadway-hez, főleg népszerű darabok, musical-ek, vígjátékok és klasszikus művek alkotják a repertoárt. Gyakori vendégnek számítanak itt a filmvilág sztárjai, mint Kevin Spacey, Jeremy Irons, Ewan McGregor, Kathleen Turner, vagy David Schwimmer. Néhány darab olyan sikeres, hogy hosszú évek óta megszakítás nélkül játszák; ilyen például az Agatha Christie regényéből készült Egérfogó (Mousetrap), amely 1953 óta megy ugyanabban a színházban. A Macskák c, musical több mint 9000 előadást ért meg 21 év alatt, végül 2002-ben lekerült a műsorról.

Kelet-London


Ez a kerület nagy szerepet játszott London korai ipari fejlődésében; aztán hosszú évtizedekig elmaradott, szegény területnek számított. Manapság ez a városrész fejlődik a legdinamikusabban; a beruházások mozgatórugója a közelgő Olimpia mellett a gazdasági átalakulás, az ipari termelés és a tömegáruk és nyersanyagok kereskedelmének átszervezése.

Az East End

Az East End van a legközelebb az eredeti kikötőkhöz; valószínűleg ennek köszönhető, hogy a legtöbb bevándorló itt telepedett le. Az East End a Citytől keletre helyezkedik el, és itt található a Whitechapel, Mile End, Bethnal Green, Hackney, Bow és Poplar kerület. Itt találjuk London legtöbb piacát és számos múzeumát. Az "igazi londoni"-nak tartott Cockney akcentus is az itteni beszélők sajátossága. Stratford városrész lesz a 2012-es Olimpia központja, ide épül az Olimpiai Stadion, az olimpiai falu, több sportcsarnok és kisebb stadion, valamint két új vasúti pályaudvar is.

Dokknegyed

A Docklands (Dokknegyed) terület, ami az Isle of Dogs félszigetet és az attól keletre, a Temze északi partján található városrészt foglalja magába, nagyfokú fejlődésen ment keresztül az 1980-as évek kezdete óta. Wappingban rengeteg volt raktárat foglaltak el művészek, hogy műteremként és olcsó, tágas lakásként használják. Ez magára vonta az ingatlanfejlesztők figyemét is. A nagyarányú fejlesztések következtében kialakult a Canary Wharf, egy új pénzügyi-gazdasági központ, melynek legismertebb épülete az 1 Canada Square irodaépülete, amely az Egyesült Királyság legmagasabb felhőkarcolója.

Az elmúlt 3-4 évben több újabb felhőkarcoló épült és épül jelenleg is ezen a részen. Egyre gyarapodik a lakóépületek, elsősorban a magas apartmanházak száma, éttermek és night clubok nyílnak, bevásárlóközpontok és mozikomplexum is épült. A városrészt folyamatosan bővülő, korszerű magasvasút, a Docklands Light Railway köti össze a londoni metróval. Kelet felé, Newham kerületben található a London városi repülőtér (London City Airport) és az ExCeL kiállítóközpont.

Nyugat-London

Nyugat-Londonban található a régi, divatos és drága lakónegyedek nagy része, mint például Notting Hill, amely minden évben otthont ad a híres Notting Hill Karneválnak. Tőle nem messze található a híres régiségpiac a Portobello Road-on. Kensington és Chelsea kerület az ország legdrágább lakóhelyei. Szintn itt találjuk a Kings Road-ot, London egyik legelegánsabb bevásárlóutcáját. Nyugat felé, White City-nél található a BBC székhelye; még nyugatabbra, Hillingdon kerületben pedig a Heathrow repülőtér.

Itt találunk két gyönyörű folyóparti városrészt, Richmond upon Thames-t és Twickenhamet. (Richmond upon Thames kerületet sokszor inkább Délnyugat-London részének tartják; ez az egyetlen londoni kerület, amely átnyúlik a Temzén.) Túristacsalogató nevezetessége London legnagyobb parkja, a Richmond Park, valamint a Twickenham stadion, az angol rögbiszövetség központja. Igen nevezetes itt a Royal Bothanic Gardens Kew, vagy röviden Kew Gardens, pálmaházával, könyvtárával és nevezetes pagodájával.


Forrás: Wikipédia
Aloldalaink







Elit partnerek




Jelentkezz bátran e-mailben/fórumban!

Látogató
Felhasználók
Online vendégek: 1

Online tagok: 0

Regisztráltak: 269
Legújabb tag: rosevivian
Legutóbbi látogatók
Meli 1 hete
rosevivian 1 hete
JeffreyGlomy 2 hete
Adora 4 hete
Creatiyasr 5 hete
Bupar 6 hete
Lilyanjudyth 7 hete
Peregrin 8 hete
0monika010 hete
Ivy10 hete